versek
Nóta-Ország
Ad notam: „Piros volt a…”
Testvéri üdvözlettel a NER új himnuszának
[Énekli az egész Ország]
madzag volt a gatyapőcbe’ nem spárga!
előre megy Nóta-Ország nem hátra!
egyről így jut száz év múlva kettőre −
de mi lesz ha a hátra van előre?
...
pdf-ben letölthető a teljes vers>>
Lengyel Laci, ha felül a lovára… (2020.11.21.)
Betyárdal
Lacinak a hetvenedikre
Ad notam „Esik eső, szépen, lassan cseperög…”
pdf-ben letölthető a teljes vers>>
Youtube videón énekli Szilágyi Ákos>>
Posztpetőfi Sándor: A Csapos középre helyezkedik a
libernyákok és bumburnyákok közti szóváltásban (2020.08.14.)
pdf-ben letölthető a teljes vers>>
szelfikék - verssorozat (2020.04.11.)
Szilágyi Ákos saját versét mondja: Youtube videó a képre kattintva! >>
a képen: Caravaggio Önarckép tükörben című elveszett műve alapján készült kortárs metszet
te szelfizel én szelfizek
s ikes igét találok
rím koppan rímre − szegre szeg −
én-verset kalapálok
neszmémből1 újra eszme lesz
egóm gubója feslik
szövődik versként esz-em-esz
közepén Én üreslik
fekete lyukából dalok
az űrbe tekeregnek
építek neki templomot
megdicsőült eretnek
szelfi tekereg – képtekercs:
fájjumi múmia-képlet
csókra száj! édes csücsöríts!
csókold meg önnön képed!
Posztpetőfi Sándor: Eredeti felhalmozások kora (2019.11.30.)
Helyzetdal
ezen immár ne szarozzunk
osszunk inkább és szorozzunk
vagy sírokat koszorúzzunk
kiét − egyre megy!
az a lényeg hogy szerezzünk
kart-lábat-orrt ékszerezzünk
lopjunk-gyűjtsünk-készletezzünk
tőkénk − úri kegy
közös hasznon ne osztozzunk
másokat kipasszírozzunk
egyfolytában kaszírozzunk
nincs más egyszeregy (...)
A hang megtestesülése (2019.11.)
A felolvasás mint irodalmi rítus
Magos Györgynek és Varga Viktornak ajánlom
Az ember a saját hangján beszél, de mindig a mások hangján ír – írja Jean Paul Sartre. S ha egyszer írja, akkor nyilván nem saját hangján, különben azonmód visszavonná azt, amit állít. De hát hogy is lehetne az értekező próza szenvtelen, művi intonációjával beszélni? Hacsak nem hasbeszélő valaki vagy nem tér át saját hangjáról − fejhangra. (...)
(...)Aki beszél, nem hangot ad mondandójának, nem hangba öltözteti a hangtalant, nem hallatja a hangját, hanem csak beszél. Aki beszél, az beszél? Nincs ennek kissé tautológia-szaga? Dehogy nincs! De ha nem hagyjuk magunkat orrunknál fogva vezetni tőle, hamar rájövünk, mi rejlik a tautologikus állításforma mögött: a beszédhang és a beszélő teljes, úgyszólván közvetlen azonossága. Saját hangunk, mégha olykor – mondjuk, egy kisérteties szituációban – számunkra is idegenül visszhangzik fülünkben, nem különböztethető meg személyünktől, attól, aki az adott szituációban megszólal. A saját hang − esetleges elidegenülése ellenére − nem válik le a beszédszituációról, a beszélőről, a mondandóról, nem kel önálló életre, nem helyezkedhet szembe a beszélővel, nem diktálhatja neki, mit mondjon és hogyan. pdf-ben letölthető>>
Egy fokkal - tekerőlantra (2019.11.)
Ká és Bá. El Kazovszkij emlékműve. (Kalligram, Pozsony, 2015.)
Fej és tudat. Magvető,1987. A borító El Kazovszkij munkája.]
Török imaszőnyeg. Egybegyűjtött versek, 1968-2001. Palatinus, 2003. A borító El Kazovszkij munkája
GÖNCZ ÁRPÁD EMLÉKÉNEK
ÚJABB LAPOK A SZITTYA-SZÓTYÁRBÓL
"Árpádkor" - Göncz Árpád emlékének
Árpádkor" a szerző előadásában >>
A Franci című poéma − ez a gyászkoszorú a Huszadik Század sírhantjára − a középkori haláltánc műfaját egyesíti valamilyen különös apokaliptikus történelmi publicisztikával. Franci nevű hőse maga is halott ember, a Huszadik Század – e hatalmas vesztőhely – halotti közösségének gyűjteményes névalakja. A halottak közössége, ez az utolsó kórus, amelynek hangján a történelem mint katasztrófa egységes történetként és igaz módon egyáltalán elbeszélhető, a Huszadik Század emberének – magyar, európai és egyetemes emberének – sorsát vesztőhelyről-vesztőhelyre haladva „Franci-sorsként”, „bárki sorsaként” beszéli el. Nem egyetlen Franci, hanem világháborúból világháborúba, forradalomból forradalomba, polgárháborúból polgárháborúba, katasztrófából katasztrófába zuhanó, kivégzett, agyonlőtt, frontokon elesett, koncentrációs táborokban megsemmisített, meglincselt, felkoncolt Francik, Franzok, Francisco-k, Ferencek, François-ák, Fjodorok tömegének ad a poéma hőse személyes arcot. A közös sors – a Franci-sors, a katasztrofális sors – neve önálló életre kel és hol Assissi Szent Ferenc, hol François Villon, hol Fjodor Dosztojevszkij, hol Franz Kafka névalakjában bukkan fel a poémában, amely a történelem katasztrófáját eltörlő vallási apokalipszis megidézésével zárul. Tovább >>
Palatinus, 2005.
Két szép szék kell
- két szép szék kell de két szép szék
minden megvan ha
van két szék
minden megvan ha
van két bármi
ami nincs ami van
legyen az akármi>> - Meghallgatható itt>>
Szokatlan ügy. Palatinus, 2012.
Köszike
- ki vagy te ó szép Köszike
- nyelvünk őszében őszike?
- honnan jössz? nékünk mit üzensz
- túlvilágról mint extraszensz? >>